Gone in 60 Seconds Rides: Top 10 Ways to Protect Your Ride Crew: The Filmmakers Behind the Scenes Cast: Actor + Character Bios Recon: Downloadable Media Rides: Top 10 Ways to Protect Your Ride Crew: The Filmmakers Behind the Scenes Cast: Actor + Character Bios Recon: Downloadable Media TOLVAJTEMPÓ
Randall "Memphis" Raines (NICOLAS CAGE) már jó ideje szakított bűnözői múltjával, ám egy régi barát vésztjósló látogatása után ráébred, hogy nincs más választása, mint visszatérni ahhoz, amihez a legjobban ért - ez pedig nem más, mint gépjárművek önkényes birtoklása, csúnyábban fogalmazva, autólopás -, mégpedig azon nemes cél érdekében, hogy megmentse testvére életét. A szerződés szerint ötven autót kell meglovasítania: egyetlen éjszaka alatt...
Mint jóféle autóbuzihoz illik, Memphis izzó szenvedéllyel viseltetik minden négykerekű iránt. Befecskendezős, nagyteljesítményű, V-8-as, V-12-es, turbó, csumiextrás vagy épp totálszakadtra csupaszított, egyre megy: ismer és imád minden anyát és csapszeget, minden darabka csillogó krómrészt. Memphis olyan legendás autótolvaj, akinek már az előélete is tiszteletet parancsoló bizonyos körökben. Nincs olyan védelmi berendezés, kormányzár vagy riasztó, ami eltántoríthatná: leparkolsz az autóddal, hatvan másodperc, és sutty - volt, nincs.
Memphis éveken át kijátszotta a törvényt: megpattintott minden elképzelhető márkát és modellt, egyetlen aprócska kivétellel: ez pedig nem más, mint szívszerelme, Eleanor, egy 1967-es Shelby Mustang GT 500. Amikor azután túl forró lesz a lába alatt a talaj, felad mindent, elhagy mindenkit, akit szeretett, hogy új életet kezdjen. Ám amikor kisöccse (GIOVANNI RIBISI) megpróbál a nyomdokaiba lépni, és belekavarodik egy meglehetősen komoly tétre menő ügyletbe, Memphis azonnal visszacuppan régi életébe, hogy egy utolsó, halálos kihívásnak megfelelve végigrabolja az utcákat.
Jerry Bruckheimer producer új tartalmat adott az 1974-ben készült "Gone In 60 Seconds" című kultuszfilmnek, egy remek figurákra épülő, pergő akciófilmet forgatott, mely két testvér harcáról, megváltásról és szeretetről szól.

A moziba járók egy része a film eredeti címe alapján bizonyára emlékszik a Tolvajtempó hetvenes évekbeli elődjére, a "Gone in 60 Seconds" című filmre, ám Jerry Bruckheimer sietve leszögezi, hogy filmje nem csupán újraforgatása, de teljes újjáélesztése a népszerű eredeti változatnak. "Amikor elhatároztuk, hogy belekezdünk ebbe a vállalkozásba, mindenki számára fontos volt, hogy az eredeti film szellemiségét csorbítatlanul megőrizzük - mondja. - Ám emellett teljesebbé tettük a történetet, és pontosabban kidolgoztuk a jellemeket. Új szereplőket is beletettünk a filmbe, és átdolgoztuk a cselekményt, miközben megtartottuk azokat az elemeket, amiket azok a rajongók, akik látták és szerették az eredetit, szívesen néznek majd újra."
Scott Rosenberg az eredeti filmről először négy éve hallott, a Walt Disney stúdió későbbi produkciós vezetőjétől, Michael Lintontól. "Michael egy mondatban foglalta össze a lényeget - meséli Rosenberg. - "Egyetlen éjszaka alatt kell elkötniük ötven autót." Úgy gondoltam, ez a világ leglazább ötlete. Jerry Bruckheimerrel a Con Air - Fegyencjárat forgatása során kezdtünk beszélgetni a dologról, és egyetértettünk abban, hogy mivel a főhős már nem bűnöző, valami komoly indokot kell kidolgoznunk neki, ami visszahúzza abba az életformába, amitől oly nagyon szeretne megszabadulni."
"Ez a film nem csupán autóimádó emberekről szól - jegyzi meg Bruckheimer. - Sokkal inkább izgalmas dráma egy férfiról, aki kétségbeesetten szeretne jó és elismerésre méltó dolgokat cselekedni, de valami visszahúzza korábbi életébe, a bűn és a félelem világába. Egy film, amely fontos döntésekről szól, a háttérben elképesztő autókkal."
Nicolas Cage egyetért. "Az eredeti változat hozta életre ezt a filmet - mondja. - Meglepett, milyen sokan láttak. Az eredetiben volt egy negyvenperces üldözés, és a film erre összpontosított, a mi mozink viszont inkább a kapcsolatokra összpontosít - itt rejlik a motiváció -, hiszen a testvérem életéért kell ellopnom ötven autót."
Bruckheimer egy percig sem bizonytalankodott: tudta, hogy kizárólag Nicolas Cage játszhatja Memphis Rainest. "A kezdetektől fogva valósággal üldöztük Nicet - mondja. - Scottnak már a megírás közben ő volt a fejében. Nic volt az első színész, akit felkértünk, és aztán addig jártunk a nyakára, míg végre igent mondott."
Jóllehet Cage közismert autógyűjtő, nem csupán szenvedélye, de a dinamikus, újszerű forgatókönyv is vonzotta a feladathoz. "Egész csapat nagyszerű figura van a filmben - magyarázza. - Az egész nagyon emberközpontú, és ez tetszett. Jerry pedig jól tudja, hogy a nagy dolgokhoz idő kell, és mindvégig százszázalékosan mögöttünk állt."
"Memphis jó darabig élt a periférián - mondja Bruckheimer a főszereplőről. - Még vezetni sem tud, amikor már szenvedélyesen vonzódik az autókhoz. Igazi örömöt jelent neki, ha bepattanhat egy Corvette-be. Az az igazi, ha elrepeszthet mondjuk Palm Springsbe, de egyszerűen nincs annyi pénze, hogy egy jó autót vegyen. Igazából ezek a kiruccanások sodorják bele a dolgokba, és a dolgok rosszra fordulnak. Időnként életveszélyesre. Az a veszély is fenyegeti, hogy élete végéig börtönbe kerül. Mindent mérlegelve úgy dönt, hogy kiszáll. A bűnözés számára csak eszköz: ő nem igazi bűnöző típus."
Bruckheimer, Rosenberg és Mike Stenson producer több forgatókönyv-variációt is készített, míg végül amellett döntöttek, hogy Memphis öccse lesz a mozgatórugója a főhős színváltozásának. Már a kezdeti megbeszélések során egyetértettek abban, hogy Memphis öccsének megfenyegetése fogja befolyásolni a sztori egész menetét. Egy ilyen megbeszélésről hazafelé tartva kezdte el Rosenberg összerakosgatni a különleges figurákból álló szereplőgárdát.
"A forgatókönyv még vázlatos volt, amikor gondolatban már megpróbáltuk színészekre osztani a szerepeket - mondja Dominic Sena rendező. - Több színésszel át is beszéltük a dolgot, így ők mindig tudták, hol tartunk a történettel. Olyan volt, mintha azt mondtuk volna: "Itt írd alá, és bízz bennünk!"."
Giovanni Ribisi játssza Memphis öccsét, Kipet. "Giovanni volt az első jelöltünk Kip szerepére - mondja Sena. - Viszonylag rövid pályafutása során számos nagy kihívást jelentő szerepet játszott el: imponáló egy ilyen fiatal művésztől. Van valami nagyon meggyőző a megjelenésében, amolyan utcai vagány, egy igazi jelenség."
A két testvér mélyen gyökerező kapcsolata alapvetően lényeges a történetben, s ugyanilyen lényegesnek bizonyult az őket alakító két színész egymással való viszonya is. "Nic és Giovanni első ránézésre nagyon különböznek egymástól - mondja Sena. - Valójában azonban nagyon is azonos hullámhosszon vannak, és mindketten gyilkos humorérzékkel rendelkeznek. Elkezdték kiforgatni a szövegüket, és megtorpanás nélkül improvizálták egymásnak a végszavakat."
Memphis először akkor döbben rá, hogy Kip bajban van, amikor múltjának egy árnyalakja, régi bűntársa, Atley Jackson feltűnik. A Will Patton megformálta Atley nagyon is élő mementója Memphis vad időszakának. "Olyan, mint egy ölésre kész cápa - mondja Rosenberg. - Vagy egy ördög, aki egyenesen a pokolból érkezett. Memphis legalábbis így látja. A vigyorgó Atley az, aki emlékezteti a múltjára, aki mintha azért jött volna, hogy tudassa vele: vissza kell mennie a pokolba. Will tökéletes a szerepben: kétségkívül van benne valami nyomasztó."
Patton két nappal jeleneteinek forgatása előtt kapta meg a szerepet. "Felhívtam, és elmondtam neki az ajánlatot - meséli Sena. - Pánikba esett, mert ez szombaton történt, hétfőn pedig már indult a forgatás. Azt mondta: "Egy pillanat, és mikor ismerhetem meg a figurát? Mikor csinálhatom meg a leckémet?" Én meg azt feleltem: "Majd a díszletben, a kamera előtt." Aztán mindannyiunkat lenyűgözött: elképesztő volt, amit csinált. Egyetlen ezredmásodperc alatt szerződtetném bármilyen szerepre."
Memphisnek össze kell szednie "szakértői" gárdáját, akik - miután ő távozott a városból - szintén felhagytak apróbb-nagyobb stiklijeikkel. Elsőként Otto Halliwell-lel, mentorával veszi fel a kapcsolatot, aki boldog nyugalomban egy kis autójavítót üzemeltet. "Otto a csapat Yodája - említi Mike Stenson. - Régi bútordarab a szakmában. Ismeri a felspécizett autók lélektanát, és nem érti, hol csúsztak el az utána jövő generációk. A tudás két lábon járó tárházaként ő a csapat szervezője és lelke."
"Afféle apa-fiú kapcsolat van kettejük között - mondja Robert Duvall Otto és Memphis kapcsolatáról. - Mögötte álltam, tanítottam, iskoláztattam, míg végre mindent tudott, amit csak az autókról lehet, ő pedig egyszerre mindent feladott. Most visszajön, hogy újra belekeverjen a dolgaiba, ráadásul egy óriási szívességet kér."
Memphis legjobb barátját, Donny Astrickyt Chi McBride alakítja. "Donny nem meditál, amikor Memphis a segítségét kéri - meséli McBride. - Amikor Memphis rátalál, épp gépkocsioktatóként pusztítja az agysejtjeit egy szerencsétlen mazsola oldalán. Szeretne becsületesen élni, de ez a munka teljesen kiborítja. Még akkor is tartja magát, amikor először találkozik Kip bandájával, akik elég komolytalan fickóknak tűnnek. Amikor aztán látja, milyen profik a modern technológiában, tisztelni kezdi őket."
Szfinx Memphis erőembere. Alakítója, Vinnie Jones, az amerikai futball nemzetközileg ismert angol sztárja: játéka nyomán a Szfinx titokzatos homályba burkolódzó figura. "Nincs ideje üres fecsegésre, sőt, általában beszélgetésre se nagyon - jegyzi meg Jones. - Magának való fazon: enyhén pszichológiai eset. Amikor Memphis bajba kerül, ő bizonyosan felbukkan. Az embernek mégis valahogy az az érzése, hogy valami nincs rendben a sráccal."
Talán a vágyakozás, talán a félelem teszi, de tény: az utolsó, akit Memphis felkeres, élete nagy szerelme, Sara Wayland, azaz Sway, aki már semmit nem akar Memphistől. "Egy régi szerető, aki hat év után újra felbukkan - mondja az Oscar-díjas Angelina Jolie, aki a Ferrari-imádó szerelőt alakítja. - Lelépett, és a lány megkönnyebbül, úgy hiszi, túl van rajta, és végre rendbe rakhatja az életét. Később persze megérti, miért is kereste fel újra, mégis ingadozik, érdemes-e újra melléállnia. De ő is aggódik Kip miatt, akit ő is kedvel, úgyhogy végül csatlakozik a csapathoz.
"Szeretem Swayt, mert nem az a férfigyűlölő típus - mondja Jolie. - Szereti őket, sőt, ő is meglehetősen fiúsítva van. Egyenlőnek számít velük a melóban, emellett igazi nő."
Memphisnek ezek után a saját öccsével kell megküzdenie. Hamarosan ráébred, hogy Kip is felépítette a maga gárdáját, a tagok között van gyerekkori cimborájuk, Tommy Tummel, azaz "Tumbler" is. "Kip barátai fiatalabbak, teljesen más képességekkel, mint a Memphis csapatában lévők - világít rá Bruckheimer. - Van néhány kiváló szakértőjük, szinte minden új trükköt ismernek, de nincs túl nagy gyakorlatuk és a stílussal is hadilábon állnak. Memphis megtanítja őket az elővigyázatosságra, és arra is, mikor kell egy túl kockázatos buliból kiszállni."
Kip és Memphis közös ellensége Raymond Calitri. "Calitri életveszélyes - mondja Bruckheimer. - Úgy gondoltuk, kell egy ilyen arc, aki Angliából érkezik az Államokba. Úgy képzeltük el, mint egy piti tolvajt és zsarolót, aki veszélyes bűnözővé növi ki magát. Mindenfajta vetélkedést sikeresen fojt el a városban, és minden dolog fölött megszerzi az uralmat, amire csak rátenyerel. Kip szerencsétlenségére vele keveredik üzleti kapcsolatba, és Calitrit egy cseppet sem érdekli, milyen nehéz elvégezni a munkát, vagy hogy Memphisnek mindent kockára kell tennie, hogy megpattintsa az autókat: csak az áru érdekli, és/vagy hogy kinyírhassa Kipet a megkötött alku szerint."
És ha netán mindez túl egyszerűnek tűnne, Memphisnek meg kell küzdenie régi riválisával, Johnny B-vel is, aki meg van győződve róla, hogy Memphis azért tűnt fel újra, hogy visszaszerezze régi érdekeltségeit a városban.
A tervkészítés közben nem csupán Calitrire és verőlegényeire kell figyelniük, de a rendőrségre is. Roland Castlebeck nyomozó éveken át követte Memphis impozáns pályáját, gyakran már úgy érezte, elegendő bizonyíték van a kezében, de mindeddig nem juthatott el a letartóztatásáig. Castlebeck az egyik oka, hogy Memphis annak idején lelépett a városból. Jóllehet Castlebeck némi csodálattal adózik Memphis szakértelmének, elsősorban és leginkább azért mégiscsak zsaru.
Bruckheimer közismerten a nagy létszámú stábok híve, s nála a legkisebb szerepet alakító színész is a nagy család tagja. Mindenkit tehetsége kibontakoztatására biztat, bátorít, és mindig van rá ideje, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő megjegyzésekre is odafigyeljen. "Ez is a munka része - mondja. - Ezért dolgozom ebben a szakmában. Egyszerűen nincs értelme csinálni, ha az ember nem képes alkotó légkört kialakítani. Mindig szívesen fogadtuk a jó ötleteket, bárhonnan származtak is: az értelmes gondolatok nálunk nem csak valamiféle elefántcsonttoronyban születhetnek meg." Bruckheimer siet leszögezni azt is, hogy a konkrét munka kellemes körülményei jórészt Dominic Senának köszönhetők. "Dominic óriási energiákkal rendelkezik - mondja. - Folyamatosan mosolyog. Ha a rendező hangulata mindig jó, ha amúgy is jó fazon, akkor a munka olajozottan megy még a nehezebb napokon is."
Sena irányításával a filmesek a kaszkadőrök munkáját is szerették volna megpezsdíteni. "A nézők ismerik az eredeti filmet, s azt a legendás üldözési jelenetet, úgyhogy magasra kellett tennünk a lécet, és kiengedni a fékeket - meséli a rendező. - Jó pár kemény helyzet volt, de megúsztuk komolyabb károk nélkül, és mert tényleg Nic vezetett, az egész nagyon hiteles lett. Nem lehetett volna ilyen, ha kaszkadőrök csinálják. Mellesleg azt hiszem, vezet úgy, mint egy kaszkadőr: lenyűgöző sofőr - mindent meg tud csinálni, amit a profik."
"Nem igazán szeretek csak úgy, önmagában vadulni - fűzi hozzá Cage. - Ebben a filmben viszont elengedhettem magam - kézifékes fordulók, teljes körök, gumiégetés, minden ilyesmi. Ez kellett hozzá, hogy hiteles legyen a figurám. Egyébként is szeretek gyorsan vezetni. Nagy gázzal egy nyílt pályán: több mint vonzó számomra."
Rosenberg forgatókönyvi jegyzetei egyszerűek: "Nos, az üldözéses jelenetek olyanok, mint a szerelmiek: az egyik nézőt feldobja, a másikat hidegen hagyja. Ez persze nem csökkenti a felelősségünket, de meg kell mondjam, az üldözéses jelenetek megírásánál csak egy unalmasabb dolog van: az elolvasásuk... Legyen elég annyi, hogy ez egy izgalmas üldözés lesz."
Az üldözésben részt vevő autó Memphis épp aktuális "kapcsolata", egy 1967-es Shelby Mustang GT 500, amit ő csak Eleanornak becéz. Ő és barátai ezen a módon is kifejezésre juttatják az autókhoz fűződő viszonyukat: minden egyes darab valamilyen lánynevet kap a keresztségben. A tulajdonnevek praktikus kódnak is kiválóak: a hatóságok nem figyelhetnek fel rá, melyik autót is szeretnék ellopni.
Az üldözési jelenet legbonyolultabb része volt az, amely a Vincent Thomas hídon zajlott, amely Long Beach-et és San Pedrót köti össze. A filmesek szerencséjére a város időről időre felújítja a hidat. A forgatás hónapjai alatt is ilyen munkák folytak: hétvégenként szakaszosan lezárták, sőt, a hatóságok szíves közreműködésével még a film legösszetettebb jelenetét is sikerült elkészíteni. Ehhez - fennállása óta először - teljes egészében lezárták a hidat. Egy októberi és egy novemberi hétvégén a stáb megszállta a helyszínt, és előkészítette Memphis fantasztikus nagyjelenetét, amelyben Eleanorral átugrat az autók, tűzoltóegységek, mentősök és gyanútlan járókelők fölött.
Cage, Ribisi és Angelina Jolie különféle autósiskolákban is készült a szerepre. Ribisi egyenesen odáig ment, hogy magának építette meg az autóját. Robert Duvall pedig, aki szerepe szerint gyakorlatilag mindent tud az autókról, még a speciális festések technológiáját is elleste a téma egyik szakértőjétől, aki a forgatás során is figyelte tanítványát.
Jeff Mann látványtervező volt a produkció autóguruja. Mann, aki megszállott autógyűjtő, s akinek apja jól képzett autószerelő volt, maga is számos klasszikus autót állított helyre főiskolás korában. "Korán megfertőzött a benzingőz - ismeri be. - Kiskoromtól karburátorok álltak az asztalomon. Csak az amerikai autók érdekeltek, elsőrorban is a hotrodok, és a feltuningolt szörnyek.
A film kedvéért Mann és csapata nem kevesebb, mint tizenegy egyforma Shelbyt épített meg - ez volt a "főszereplő" gép. Külsőleg mind egyformán csillogott, ám mindegyiket más és más speciális célra alakították ki. Volt, amelyik egyenes úton nagy sebességre volt belőve, mások speciális fékrendszerrel, kormánnyal, megerősített futóművel rendelkeztek, hogy még látványosabb kipörgéseket, megállásokat és csúszásokat produkálhassanak. Az egyik autót a jobb oldali hátsó ülésről is lehetett kormányozni, így egy kaszkadőr Cage közelében lehetett, és irányíthatta az autót a túlzottan bonyolult és veszélyes jelenetek során. Két másikban nem volt motor: az egyiket tartalékként használták, a másikat pedig a forgatás munkaautójaként: ez utóbbiból kivágtak bizonyos darabokat, a könnyen helyreállítható nyílásokba helyezték aztán bizonyos képsorokhoz a kamerát. A kocsik többsége azonban többfajta szerepet is betöltött a film során.
Nagy szerep jutott a szakértőknek, akik között például rendőrségi titkos ügynökök is voltak, az autólopás igazi szakértői, s persze a másik oldal egykori képviselői is. "Technikai tanácsadóink felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak - mondja Sena. - Nem üthetsz fel egy könyvet és nézheted meg, hogyan is kell ellopni egy Testarosát, vagy hogy mi a leggyorsabb módja, hogy felnyomj egy Porschét. Olyanokkal is beszélned kell, akik ebből éltek. Tartottak nekünk egy gyorstalpalót, aztán pedig, a forgatás során velünk voltak, hogy lássák, úgy csináljuk-e, mintha pofonegyszerű lenne."
"Akinek ellopják az autóját, az szörnyű dolgot él át - jegyzi meg Bruckheimer. - Ez egy komoly bűncselekmény, mégis, Amerika-szerte minden két másodpercben ellopnak valahol egy autót. Mindegy, miféle óvintézkedéseket tesz a tulajdonos, mindig tisztában kell lennie vele, hogy az autó soha nincs tökéletes biztonságban. Ahogyan az eredeti cím mondja: egy perce még itt volt, aztán huss, eltűnt: hatvan másodperc alatt."