Az ország egyik legismertebb színésze, Szamóca 1954. február 17-én született Hegykőn, 1980-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ezután rögtön Kaposvárra, majd Zsámbéki Gábort és Ascher Tamást követve a Nemzetibe innen a Katona József színházba szerződött. 1987-ben a Radnóti Színház tagja lett, azóta a Művész Színház rövid életében vállalt közreműködését leszámítva szabadúszó.
Eljátszotta a világ drámairodalmának szinte összes nagy szerepét Plautustól Albeeig, legnagyobb sikerét talán épp mint a hetvenkedő katona aratta, ez után is nagyon sokat dolgozott Taub Jánossal és később Vidnyánszky Attilával. Saját elmondása szerint rá a legnagyobb hatást egy szolnoki szerep, Anatolij Vasziljev vendégrendezése tette. Több mint negyven mozi- és tévéfilmben szerepelt, legismertebb filmszerepei az Uramisten (Gárdos Péter), a Tanítványok (Bereményi Géza), az Eldorádó (Bereményi Géza), a Legényanya (Schwajda György - Garas Dezső) a Csapd le, csacsi! (Tímár Péter), a Hyppolit (Kabay Barna) és a Hídember (Bereményi Géza). Szabó Istvánnal a Redl ezredesben és a Hanussenben dolgozott már együtt
1986-ban Jászai Mari-díjat, 1990-ben Magyar Művészetért-díjat kapott, 1991-ben a kairói világszínházi találkozón a legjobb férfi alakítás díját és különdíjat vehetett át. 1993-ban az Erzsébet-díj, 1996-ban a Piatra Neamt-i színházi fesztivál díja következett. 1999-ben Kossuth-díjat kapott.

