SZABÓ ISTVÁN (rendező/társ-forgatókönyvíró) Budapesten született, 1938-ban. Máriássy Félix osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, 1961-ben.
1962-ben Herskó János asszisztense volt a Párbeszéd című filmnél. Első önálló rendezése az 1961-ben készült Koncert című rövidfilm, melyet a Variációk egy témára (1961), a Kegyelet (1961) és a Te (1962) követett.

Szabó Istvánnak a francia új hullám ábrázolásmódját és nyelvezetét a honi filmművészetben sikerrel adaptáló korai nagyjátékfilmjei lírai hangvételű, önéletrajzi ihletettségű munkák, melyek a személyességnek magyar filmben addig nemigen tapasztalt varázsával ajándékozzák meg a nézőt. Az Álmodozások kora (1964), az Apa (1966) és a Szerelmesfilm (1970) egyfajta trilógiaként értelmezhető, melyben a rendező ifjúságának legfontosabb témáit járja körül. Az Álmodozások kora már komoly szakmai visszhangot kiváltó alkotás volt, Szabó második nagyjátékfilmje (Apa) pedig fél tucat díjat nyert rangos nemzetközi és hazai fesztiválokon, egyebek között a Locarnói Filmfesztiválon megkapta a zsűri különdíját, illetve a Magyar Filmszemlén a kritikusok díját, és a filmipar államosítása utáni időszak legjelentősebb magyar filmjeit csokorba gyűjtő ún. budapesti tizenkettő közé is beválasztották.

Szabó a Tűzoltó utca 25. című nemzedéki életrajz (1973) és a Budapesti mesék (1976) című filmköltemény után készíti el, 1979-ben, Bizalom című filmjét, mely pályafutása egyik csúcsát jelenti. Szemben a korábbi időszak mozaikszerű elbeszélésdramaturgiájával, a Bizalom lineáris szerkesztésű alkotás: a film két, a háború poklában egymás mellé sodródó ember kapcsolatát elemzi, kivételes művészi intenzitással.

1981-ben készül el a különböző nemzetközi szemléken közel 20 díjat nyert Mephisto című alkotás, a nácik kiszolgálását visszautasítani képtelen, művészi értelemben tehetséges, de erkölcsileg "tehetségtelen" színész professzionista magabiztossággal megrajzolt, metsző drámaiságú története. A film néhány évvel később két további történelmi darabbal (Redl ezredes [1984], Hanussen [1988]) bővült trilógiává.

A történelmi témák után Szabó a Találkozás Vénusszal (Meeting Venus [1990]) és az Édes Emma, drága Böbe (1991) című filmekkel tért vissza a jelen problémáihoz.

Szabó István eddigi pályája során több mint 60 nemzetközi díjat nyert munkáival: az Oscaron (Mephisto) és három Oscar-jelölésen (Bizalom, Redl ezredes, Hanussen) túl többek között megkapta a David de Donatello-díjat és a Brit Akadémia kitüntetését, továbbá négy alkalommal vehetett át díjat Cannes-ban és két filmjével nyert Ezüst Medvét Berlinben (Bizalom, Édes Emma, drága Böbe).

A magyar származású ROBERT LANTOS (producer) az Alliance Communications Corporationnek az Atlantis Communicationsszel való egyesüléséből létrejött Alliance Atlantis Communications tiszteletbeli elnöke.

Lantos Kanada egyik legbefolyásosabb és legsikeresebb producere, aki eddig készült nagyjátékfilmjeivel és televíziós produkcióival több tucat díjat nyert.

Fontosabb filmjei: "Felicia's Journey" (r.: Atom Egoyan), Az eljövendő szép napok (The Sweet Hereafter; r.: Atom Egoyan), eXistenZ - Az élet játék (r.: David Cronenberg), Karambol (r.: David Cronenberg), "15 Moments" (r.: Denys Arcand), Fekete köpeny (Black Robe) (r.: Bruce Beresford), Légy bátor és erős (Joshua Then and Now) (r.: Ted Kotcheff), Érett nők dícsérete (In Praise of Older Women) (r.: George Kaczender).

Amellett, hogy Lantos filmjei több ízben is elnyerték már Kanada úgyszólván minden rangos kitüntetését (Genie-díj, Gemini-díj, Golden Reel), némely munkájának a nemzetközi fogadtatása is jelentős: Az eljövendő szép napokat két Oscarra jelölték és elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját, a Karambol - ugyancsak Cannes-ban - a zsűri különdíját kapta, az Exotica pedig a nemzetközi kritikusok díjában részesült ugyanitt. Legutóbb a David Cronenberg rendezésében készült eXistenZ aratott zajos sikert Berlinben, ahonnan a film az Ezüst Medve Díjat hozta el.

ANDRAS HAMORI (producer) Magyarországon született, s a budapesti jogi karon doktorált. Pályája színi- és filmkritikusként indult, majd a Magyar Televíziónál helyezkedett el.

1981-ben Torontóba távozott, és csatlakozott az RSL Entertainment Corporationhöz, ahol az "Overdrawn at the Memory Bank", a "Heavenly Bodies" és a Légy bátor és erős című filmeken dolgozott.

1985-ben Hamori az egyik alapító tagja volt az Allience Entertainmentnek, melynek később alelnöke lett. Ezután többek között a "Night Heat" című televíziós sorozat, továbbá a "The Gate", a "The Gate II", a Hajsza az igazságért (Nowhere to Hide) a "God Bless The Child" és a Vasmadarak II. (Iron Eagle II) című játékfilmek produceri teendőit látta el.

1989-ben az Accent Entertainment Corporationnél kezdett dolgozni, ahol televíziós produkciók és nagyjátékfilmek megszületésénél is bábáskodott, majd rövidesen visszatért az Alliance Communicationshöz, ahol a Karambol és Az eljövendő szép napok executive producere, továbbá az eXistenZ producere volt.

Hamori legutóbb Shane Meadow (TwentyFourSeven) A Room for Romeo Brass" című filmjén dolgozott, melyet az Edinburgh-i Filmfesztiválon mutattak be.

ISRAEL HOROVITZ (társ-forgatókönyvíró) nagy hírű színpadi szerző, több mint 50 színművet írt ezidáig. Legismertebb darabjai: Line, The Indians Wants the Bronx, Rats, It's Called the Sugar Plum, Morning, The Primary English Class, The Wakefield Plays, The Good Parts.

Horovitz forgatókönyvei: Eper és vér (The Strawberry Statement), Szerző!, Szerző! (Author! Author!), "A Man in Love", "Believe in Me", "Strong-Man's Weak Child", "North Shore Fish", "The Widow's Blind Date", "Fighting Over Beverly.

Horovitz az Gloucester Stage Company alapítója. Öt gyermek apja: Racheal producer, Matthew regényíróként és filmvágóként keresi a kenyerét, Adam a világhírű Beastie Boys együttes tagja, a 13 éves ikerpár, Hannah és Oliver egyelőre iskolába jár. A Horovitz család New York és London között ingázva él, de Israel Horovitz gyakorta ellátogat Franciaországba is, ahol saját maga viszi színre - francia nyelven - a darabjait.

KOLTAI LAJOS (operatőr) fényképezte 1981-ben Szabó István Oscar-nyertes Mephistoját, emellett ő volt az operatőre további három, Szabó által rendezett, a legjobb külföldi film kategóriában szintén jelölt alkotásnak: a Bizalom című filmet 1981-ben, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1988-ban nominálták Oscarra.

Koltai 1987-ben a Hajnali háztetők című film fotografálásáért a Magyar Filmszemle operatőri díját nyerte. Szintén 1987-ben forgatta a kritikusoktól nagyra értékelt Gaby (Gaby - A True Story) című alkotást, majd 1988-ban a Homér és Eddie - országúti vagányokat (Homer & Eddie), 1989-ben Klaus Maria Brandauer "Seven Minutes" című filmjét és az HBO produkcióját, a Tökéletes tanút (Perfect Witness) fényképezte. 1990-ben a Gyönyör rabjait (White Palace) és az HBO Régi bűnök, újvilág (Descending Angel) című filmjén dolgozott, ez utóbbi ACE-jelölést hozott Koltai számára.

1991-ben forgatta a "Mobsters", a Találkozás Vénusszal (Meeting Venus), majd az Édes Emma, drága Böbe című filmeket, amelyek közül az utóbbi Ezüst Medve Díjat nyert a Berlini Filmfesztiválon. Koltai újabb munkái közül megemlítendő a Warner Bros.-nál készült Hemingway és én (Wrestling Hemingway), továbbá Luis Mandoki két filmje, a Most jöttem a falvédőről (Born Yesterday) és a Ha a férfi igazán szeret (When a Man Loves a Woman) című produkciók, illetve Klaus Maria Brandauer "Mario und der Zauberer" című alkotása.
Koltai Lajos 1984 előtt készült legsikeresebb magyar filmjei: Megáll az idő, Örökbefogadás, Ajándék ez a nap, Veri az ördög a feleségét, Adj, király, katonát!, Angi Vera, A ménesgazda.

MAURICE JARRE (zeneszerző) három alkalommal vehette át az Oscar-díjat, mindannyiszor David Lean rendezővel való közös munkája eredményeképpen: 1962-ben az Arábiai Lawrence-ért (Lawrence of Arabia), 1965-ben a Doktor Zsivágóért (Dr. Zhivago) és 1984-ben a Út Indiábaért (Passage to India). Emellett jelölték a díjra Serge Bourguignon "Sunday's and Cybele"-jéért (1963), John Huston "The Life and Times of Judge Roy Bean" című alkotásáért (1972), Musztafa Akkad "Mohamed - Messenger of God"-jáért (1977), Peter Weir A kis szemtanú (Witness; 1985) című munkájáért és Michael Apted Gorillák a ködben (Gorilla's in the Mist; 1988) című produkciójáért.

Hosszú pályafutása során Jarre több mint 130 film kísérőzenéjét írta, ezek közül a legfontosabbak: Topáz (Topaz; r.: Alfred Hitchcock), Az utolsó filmcézár (The Last Tycoon; r.: Elia Kazan), Moszkitó part (Mosquito Coast; r.: Peter Weir), Holt Költők Társasága (Dead Poets Society; r.: Peter Weir), A veszélyes élet éve (The Year of Living Dangerously; r.: Peter Weir), A lepkegyűjtő (The Collector; r.: William Wyler), "Ryan's Daughter" (r.: David Lean); Aki király akart lenni (The Man Who Would Be King; r.: John Huston), Mad Max 3. (Mad Max Beyond Thunderdome; r.: George Miller), Nincs kiút (No Way Out), Végzetes vonzerő (Fatal Attraction).