Titokzatos űr-projekt (12E)

2014. augusztus 15.

Titokzatos űr-projekt (12E)

Christopher Nolan szereti a meglepetéseket. Legújabb filmje, a Csillagok között (12E) (Interstellar, hazai bemutató: november) főszereplőjével, Matthew McConaugheyvel előre be nem jelentett látogatást tettek a Comic-Conon. A rajongóknak bemutatták a mozi új előzetesét és kérdésekre is válaszoltak. Tovább »

Modern korok viharvadásza (16)

2014. augusztus 1.

Modern korok viharvadásza (16)

A Comic-Conon nem csak hús-vér sztárok jelentek meg, hanem acélból készültek is. A vihar magja (16) (Into the Storm, hazai bemutató: 2014. augusztus 7.) egyik főszereplője egy autó, de persze nem hétköznapi járgányról van szó. Tovább »

Elhunyt Elia Kazan, A vágy villamosa rendezője

2003. szeptember 29.

94 éves korában meghalt Elia Kazan, A rakparton, az Édentől keletre és más emlékezetes filmek Oscar-díjas rendezője. Az amerikai filmtörténet egyik legjelentősebb és egyben legellentmondásosabb személyiségét, aki politikai szerepével mind a mai napig megosztja a filmszakmát, vasárnap, manhattani otthonában érte a halál.

Elia Kazanjoglou Isztambulban született 1909. szeptember 7-én, görög szülőktől. 4 éves korában családjával az Egyesült Államokba települt át, és a Williams College-ban, illetve a Yale Drama Schoolban folytatott tanulmányok után a legendássá vált Group Theater színésze lett, majd hamarosan rendezni is kezdett. A baloldali irányultságú színház hatására 1934-ben belépett a kommunista pártba, melyet két évvel később elhagyott, az elkövetkező két évtizedben azonban szoros szálak fűzték a mozgalomhoz. Ez idő tájt vált Broadway-szerte elismert rendezővé, többek között Arthur Miller és Tennessee Williams műveit (Az ügynök halála, Macska a forró bádogtetőn, A vágy villamosa) állította színpadra. Színpadi és filmes rendezőként is a Sztanyiszlavszkij-módszer lelkes támogatója volt. 1947-ben Lee Strasberggel megalapította az Actors Studiót, amely rövid idő alatt a legelismertebb színitanodák egyikévé vált. Kazan későbbi munkái során a Studio legjobb növendékeivel dolgozott együtt: James Deannel az Édentől keletre, Marlon Brandóval pedig a szintén John Steinbeck forgatókönyvéből készült Viva Zapata, illetve A vágy villamosa kapcsán. A Gregory Peck főszereplésével készült Úri becsületszó című filmjéért, amely azt mutatta be, milyen atrocitásokkal kell együtt élniük a zsidóknak a második világháború utáni Amerikában, 1948-ban a legjobb rendező Oscar-díját kapta, majd 1955-ben A rakparton című filmjéért is ugyanebben az elismerésben részesült. Színpadi rendezőként két Tony-díjat nyert: 1947-ben az Édes fiaim, 1949-ben pedig Az ügynök halála című Arthur Miller-darabért. Az 50-es években baloldali múltja miatt többször beidézik McCarthy szenátor Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsága elé, s bár eleinte nem mondott neveket, később 17, a kommunista párthoz csatlakozott pályatársára tett terhelő vallomást. Tanúskodása következtében többen feketelistára kerültek, karrierek és életek törtek derékba. Bár a 70-es évekig aktívan rendezett, egykori lépéséért a szakma csupán a 90-es évek végére volt képes megbocsátani. 1999-ben életművéért Oscar-díjjal jutalmazták, de az elismerés átvételekor hangos füttykoncert volt hallható a közönség soraiból.

KAPCSOLÓDÓ HÍREK